Nyár

Nyár


Az erdő szelleme, a fák lelkei libbennek a csöndben. Kis manók tisztogatják
a virágokat, kelyheiket, pöttyözik a szirmokat, és nevetgélve repkednek a
fák között. Füttyögések, madárröpték hallatszanak, hajnaltól sötétedésig.
A patak átlátszóan iramodik, csobog ide - oda a kövek és gödrök között, a
meredek fás, erdős lejtő alatt, hullámai elbújtatják a gránitok csillogásait
közben pedig nézi a fákat ahogyan azok fényeskedve, sudárkodva
lélegeznek. A kavicsok között fehér hátú fekete pókok úgy futkároznak,
mintha versenyeznének.
Sárga pöttyös fekete szalamandra zizeg a száraz leveleket igyekszik
elbújni, de nem olyan gyors, hiszen még nagyon fiatal. .. Zöld világ
uralkodik a fényekben, világos, árnyékos és titokzatos a levegő, időtlen
susogások és rezzenések, suttogások hallatszanak, nesztelen zajok
fényfüggönyös légcseppek vonják be a fák közti ~eret, mely moha és
vízillatú.
A világos, tiszta nap réten lila és kék virágok játszanak a sárgákat barna
foltos lepkék pihennek rajtuk kukucskálnak, piros lepkék kandikálnak. Kék, fehér pillangók poroznak a koronájukon.
Három eső áztatta fatörzs pihen a száraz fűben, az esős éjszaka után
teleszívták magukat vízzel.Nemsokára moha zöldezi be őket, új életet adva
nekik. Méhecskék zuzognak a porzókoronák körül, együtt a lepkékkel, csak
poroznak, zuzognak és libbennek.
Fényesen fényes itt a nyári égbolt alatti táj, fényszínekkel telítődik a föld, új
és új mozgásokkal töltik fel az erdőt.