Tél

A tél csillaga

Téli Fehér világ, fehér Hó világ, szervusz - te Csillagvilág!
Hideg, sötétkék égen fények pöttyözik az eget, csillag és
hópehelytestvérkék együtt lebegnek. Csak nézzük, hogy ügyeskednek a
sötétkékben. hogy cifrázzák - körbe - körbe, míg mi is ellebegünk velük a
messzi térbe. A pelyhek csak pörögnek. csak pörögnek. éneküktől zsibong a
lég: - Mi leszünk a dunyha, ami megvéd! Téli álom, csillagképzet, íme az
alvó természet.
Fa alatt egy hóember áll, és nagy vidáman integet.
Ni csak, szénszemed van, s répaorrod. söprűnyéllel védd a kertet apócska
mit gondozott!
Verébgombolyagok ugráljak őt körbe, kicsi csőrük kopácsol,
az ottmaradt dió bélböl csipeget.
Embereknek sütőtök jut télire, mogyoró meg gesztenye, mindegyik jó
csemege. "
Házaik ablakán a fagy meg - megáll, jégvirágos kristályképet így csinál.
Ide figyelj, kicsi gyermek, belőlünk csokrot köthetsz, bokrétát,
kristályokból képzelj képet, és kinn a kertben hószobrokat így
csinálj.
Föld fölött egy fehér angyal, karácsonynak szép angyala ellebegve integet,
mint szeretetnek nagy ünnepét felszentelő látomás.