Virágok háborúja

Tulipánvilág

Ezt a mesét egy öreg néni mesélte nekem, csaknem 50 éve.
Így kezdte: - Nagymamánál volt egy vén kis tulipános láda, már vagy 100 éves is elmúlt.
De nem akármilyen ládika volt ez, hanem mesélő ládika.
Tulipános mintázata ugyan már nem volt olyan élénk, de ha
kinyitották, a láda megszólalt. Ilyenkor mintha a tulipánok életre
keltek volna rajta! Sok történetet tudott, nem fogyott ki belőlük. Mindegyik
tulipánokról szólt, mint ez is:
Tulipánanyó és Tulipánapó szépen, nyugodtan éldegéltek azon a
földön, amit úgy hívtak, hogy Mezőszéles.
Ők uralkodtak a térség összes tulipánja fölött. Körbedöngicsélték
virágkoronájukat a méhek, és a lepkék is legyezgették őket, ha meleg volt az idő.
Egyszer arra járt egy szép, kékhajú nefelejcslány, aki megcsodálta
szépségüket, hiszen ilyen nagy és szép virágokat még nem látott.
Össze is barátkozott velük nagyon gyorsan. Annyira jóban lettek,
hogy gyakran látogatóba ment hozzájuk. De vajon ki volt ez a lány?
A Nefelejcskirály legkisebbik lánya, Kékike. Olyan sokszor járt a
tulipánokhoz, hogy egyszer összetalálkozott unokájukkal, a
trónörökössei is, akivel első pillantásra egymásba szerettek. Ettől
kezdve a szerelmesek minden nap találkozgattak.
Időközben a nefelejcsek uralkodója magában egy tervet agyalt ki.
Nem bírta elviselni, hogy más szép virág is legyen rajtuk kíyül. Az
egész nagy mezőt ő szerette volna irányítani, ezért összehívta a
minisztertanácsot.
- Nem akarok itt szorongani tovább! mondta. - A mi területünk túl kicsi! Ha
így megy tovább, népünknek 10 év múlva nem lesz elég helye. A
házon túl van egy másik rét, vegyük birtokunkba, és űzzük el onnan
a tulipánokat. De mivel egyedül nem győzzük, fogjunk össze a
borzaskatákkal, szolgálataikért pedig arannyal fizessünk nekik!

Ebben meg is egyezett a tanács, igaz, volt, aki másképpen
gondolkodott, de a királynak nem lehetett ellentmondani.
A királykisasszonyt bizony nem jó hírek várták otthon.
Hiába próbálta édesapját lebeszélni terveiről, az hajthatatlan maradt.
Másnap Kékike elment a tulipánokhoz, és figyelmeztette őket a
veszélyre.
Most mit csináljunk, ha folyton ezekkel a háborús dolgokkal foglalkozik?
- Semmit nem tudunk már tenni, leányom, nézd!
• Kékike felnézett, és csak akkor látta rémülten, hogy a nefelejcsek, élükön a
borzaskaták félelmetes gyalogságával közelednek a tulipános kert felé.
- Jaj, most mit tegyünk? - kérdezte rémülten.
- Ti szökjetek meg az unokámmal az öreg kertész udvarába, ő biztosan
gondotokat viseli majd, miattunk meg ne aggódjatok, van egy tervünk.
Így is történt, a Tulipánkiralyfi és Kékike a szomszédos tisztásra, az öreg
kertész udvarába menekültek. Közben a borzaskaták vad támadásba
lendültek, félelmetes vörös fejük csak úgy rázkódott a dühtől ...
A virágoknál még egy kis csata is csak nagyon lassan zajlik 'EZ is
hónapokba telt. A nefelejcsek veszjtettek, mert még a rét utolsó kicsi
pillangója és állatkaja is a tulipánok mellé állt, hiszen senki nem tudta mire
vélni ezt az ostoba hadjáratot.
A tulipán királyfi és a nefelejcskirálylány közben titokban összeházasodtak.
Békében élhettek az öreg kertész udvarában, mégis szomorkodtak. Kint, a
mezökön olyan nagy zűrzavar uralkodott, hogy hónapokba telt volna a
rendtevés.
Sok nefelejcs kipusztult, a király már megbánta hogy elindította a
háborút.
Hiányozni kezdett a lánya is. Magába szállt, és rájött hogy csak ö az oka
annak hogy Kékike elment, és hogy a mezőkön összevisszaság uralkodik.
- Minek kellett egyáltalán háborúzrl~~ gondolta. Jól kisírta magát, ami
nagyon jót tett neki, hiszen olykor-olykor nem árt, amikor a férfiak is,
sírnak.
Másnap már beszélt is az öreg kertésszel, az pedig bőven ellátta őt jótékony
tanácsaival. Együtt elrendezgették a régi kertet, a borzaskatakat is rendbe
tették. Újraültették a nefelejcseket, tulipánokat, vadrózsákat, meg a sokfajta
mezei virágot. A nefelejcskirály most már elindulhatott lányahoz.
Bocsánatot kért tőle, no meg a tulipánoktól, és aztán mindannyian
boldogan éltek, az egész tulipáncsalád, a nefelejcsekkel, borzaskatákkal
együtt. Szóval, az egész térségben béke uralkodott. Az öreg kertész még
egy tavacskát is épített nekik, hogy birodalmuk még gyönyörűbb legyen.
Te is találkozhatsz velük - vagy legalábbis a rokonaikkalvirágoskertekben,
mezökön, És ha beszélsz hozzájuk, meglátod meghallgatnak!